Múlt hét

A múlt hét keddjén végre túlestem az első kiselőadás okozta pánikrohamomon. Megtartottuk, túl vagyok rajta. Nem ez volt életem legjobban sikerültje, de nem is ez volt a lényeg. Inkább az, hogy voltam elég bátor kiállni 30 német elé és tört németségemmel elmondani azt, aminek utánanéztem. Egy poénnal indítottam arra utalva, hogy ami most jön az nem lesz olyan gyors és hibátlan, mint az előttem szólók hozzászólásai, de megpróbálom a legtöbbet kihozni magamból. Ezek után pedig nem néztek kínainak, amikor beszéltem, mert nekik lett volna szerintem ciki. A prof azért elégedett volt, igaz magától nem mondta volna, Carolin-nal mentünk oda hozzá óra után, hogy megkérdezzük. A csoportmunkáknak még nem értünk a végére, azzal kezdjük a jövő heti órát, de a stresszes részét már letudtuk. Mostmár csak a szövegekhez kiatlált feladatlapjaink egy részének a megbeszélése van hátra, ahol inkább a csoportoknak kell okosakat mondaniuk, mint nekünk. Afféle vitanyitó kérdéseket tettünk fel nekik.

A hét további eseménye volt még a szerda esti grillezés. A mi kolinkban ugyanis szokás, hogy minden szemeszter elején minden egyes szint szervez magának egy közös vacsorát, vagy grillezést. Mivel jó idő volt mi a grillezés mellett döntöttünk. A fiúk sütötték a Würstchent, meg a húst, mi lányok meg salátákat készítettünk. Én még külön csináltam nekik desszertként kókuszgolyót, ami a szokásos kezdeti németes fanyalgás után az új csoda láttán, mégiscsak a németek hasában landolt, úgy felzabálták pár perc alatt... De nem lennének németek, ha nem finnyáskodnának az elején, hogy mi ez, miből készült, stb. A magyar bor, amit a helyi Kauflandban vettem, pedig már csak hab volt a tortán...

Aztán ápoltam Zsófit, aki egy kávé nélküli reggelen nekicsapódott a járdaszegélynek kb. 1 km/órás sebességgel, nem véve tudomást róla, ez pedig elég volt ahhoz, hogy a két tenyerén landoljon. El nem tört egyik sem, de a sebek magukért beszélnek. Például hajat mosni sem tudott, mert csípte a sampon a kezét és ilyenkor jövök én, mint felmentő barátnősereg és hajat mosok. Ennek tetejébe, hogy izgalmas legyen az élet, Heindrik, a kisfiú, akire vigyázunk, kizárta Zsófit az erkélyre. Ezen a héten én vagyok a soros, én vigyázok rá pénteken...