Hétvége Strassburgban

Péntek hajnali fél hatkor már a buszon robogtunk Strassburg felé. S mivel egész héten nem aludtunk sokat, plusz Nóra barátnémmal elvileg együtt készültünk előző este, amiből az lett, hogy nem készültünk negyed eggyig, így hajmosással, pakolással és szendvicskészítéssel együtt negyed háromra lettem kész, négykor meg már keltem. Hátborzongató volt végigbiciklizni a kihalt hajnali Erlangenen, egyrészt, mert ilyen elhagyatottnak még sosem láttam a várost, másrészt, mert Németország hajnalban igen csak fagyos és bizony termókabátomban sem volt melegem.

A Tutoraink (akik az Erasmusos kirándulásokat szervezik, maguk is egyetemisták) nem álltak a helyzet magaslatán, ugyanis azt hitték diákszállónk Strassburgban van, a centrumban, le is szálltunk a buszról csomagostul, mikor kiderült, hogy ahova mentünk az csak a központi iroda, a szállónk meg Strassburgtól 30 km-re, Saverne-ben van... NO COMMENT! De nem baj, mert így legalább megismertük Saverne-t is, ami egy csöpp kis város, idilli teljesen, gyönyörű kastéllyal, melynek egyik szárnya nem volt más, mint a diákszállónk!

Első délután az Európa Parlament impozáns, modern épületébe vezetett utunk. A tagállamok zászlói már messziről hirdetik, hogy EU. A kör alakú, Colosseumra emlékeztető épület mindenütt szimbólumokra épít. A kör-körös dinamika megakadása nem azért van, mert elfogyott az anyag, hanem mert a nyitott falak az EU nyitottságát hirdetik például. A vezetés nagyon érdekes volt. Mivel éppen nem ülésnap volt, az épületben gyakorlatilag szabadon garázdálkodhattunk. Bent voltunk a plenárisüléseknek helyt adó teremben, pár másik tárgyalóteremben és jártunk a tetőteraszon is, ahonnan gyönyörű kilátás nyílt Strassburgra. Láttuk hol adnak telefoninterjút a képviselők, hol nyomkodják a szavazógombot, vagy éppen milyen virágos szőnyeggel teremtenek mezei hangulatot az egész nap bezárt képviselőknek. Merthogy innen tényleg nem kell kimozdulniuk, posta, éterem, boltok, minden van az épületben, ez maga egy kis város.

A nap lezárásaképp hajókáztunk egyet az Ill-en. Gyönyörű ez a város! Csak kapkodtuk a fejünket annyi fotótéma volt! Este pedig csóró diákokként dönerrel zártuk a napot.

Másnap hivatásos idegenvezető vitt minket végig a városon, s amit előző nap a hajóról láttunk azt most közelebbről is megszemléltük. A város központját adó katedrális kívülről-belülről lenyűgöző látvány volt. Ez a kép maradt meg bennem arról a francia útról is, amin Zsülimmel kezdetét vette barátságunk, Madame-nak hála! A Petite France kis félszigetén viszont nem találtam meg azt a játszóteret, ahol anno reggeliztünk, pedig lefényképeztettem volna magam azon a hintán és elküldtem volna Neked Zsüli! Azért így is végig Te, Erzsi, meg Gogó jártatok a fejemben. Jajj, de szép volt, milyen kis gyerekek voltunk még!

Este felhagytunk a sóherséggel és megadtuk a módját. Elmentünk Tutorainkkal egy étterembe és megkóstoltuk a helyi specialitást, a Flammkuchent. Hatalmas vágódeszkákon hozták ki nekünk. Olyan mintha egy nagyon szétlapított pizzatészta lenne, a feltét pedig hagyma és sajt, meg, amit még kérsz hozzá: sonka, gomba... Finom volt nagyon, pláne a hagymaleves után, aminek nem tudtunk ellenállni Zsófival.

A diákszállón hatos szobákban aludtunk együtt. Sajna hatból öten arra szavaztak, hogy nyitott ablaknál aludjunk, persze, hogy én voltam az egytelen, aki ellene szavazott. De, hát tudtam előre, hogy másnapra szétmegy a torkom. Így is lett, náthával egybekötve. Már köszönöm gyógyulgatok, de még nem az igazi, bár lázam szerencsére nincs.

Utolsó nap, vasárnap a hazaúton egy 12.századi várkastélyt néztünk meg, Königsburgot, majd egy tipikus elzászi falucskát jártunk végig, ahol legszívesebben minden egyes házat lefényképeztem volna, olyan gyönyörűek voltak. Este kilenckor parkoltunk le a biciklinkkel a koli előtt (valszeg nem túl jó helyen, mert ma reggel büntető levelet kaptam a csomagtartómra a Hausmeistertől, miszerint nem az arra kijelölt helyen parkolok...) és Nórám még kért nekem Sebastiántól (aki még mindig nem küldi el a francba ezt a két lökött magyar csajt, akik mindig hozzá fordulnak, ha bajuk van) egy lázmérőt, de mint mondtam, csak hőemelkedésem van.

Ma, május 15-e van. A Zsófiák és a Szonják ünneplik névnapjukat. SZERETNÉK NAGYON BOLDOG NÉVNAPOT KÍVÁNNI BERG ZSÓFIMNAK (ugye tudod, hogy imádlak Nyuszi!!!!????) ÉS SZIVI ZSÓFIMNAK!