Visszatérő álmom a valóság
Egy szemeszterem a német felsőoktatásban. Én magam pedig tele várakozással és reménnyel. Ha csak fele olyan jól sülne el,mint Weimar 2005 nyarán... Nektek, akiket érdekel és magamnak emlékül arról, hogy mit sikerült kihozni ebből az egészből! Hogy mit sikerült kihozni, mit rontottam el, már tudom, tudjátok. Kezdődjön az újabb, a búcsú félév, új emberekkel és régiekkel, új élményekkel, tanulással és munkával teli. Tehát mit Erasmus in Erlangen, Teil 2.
1 Comments:
Nem bírom ki hogy ne írjak semmit...figyi találtam egy clayton nevû gyereket, bár csak claynek hívják...na mindegy, szerintem tudnod kell. Remélem most h elvackolódtál még több idôd van élménygyûjtésre, mert égek a vágytól hogy halljak felôled! és imádom a hozzáállásodat, sokat tanulok tôled, Jupiter.
Hianyzol és millió pusszzzzz
kis ökör/ tintás bárnsz
Megjegyzés küldése
<< Home