Visszatérő álmom a valóság

Egy szemeszterem a német felsőoktatásban. Én magam pedig tele várakozással és reménnyel. Ha csak fele olyan jól sülne el,mint Weimar 2005 nyarán... Nektek, akiket érdekel és magamnak emlékül arról, hogy mit sikerült kihozni ebből az egészből! Hogy mit sikerült kihozni, mit rontottam el, már tudom, tudjátok. Kezdődjön az újabb, a búcsú félév, új emberekkel és régiekkel, új élményekkel, tanulással és munkával teli. Tehát mit Erasmus in Erlangen, Teil 2.

vasárnap, április 09, 2006

Szeretem ezt a képet...

utolsó este otthon

posted by Agota @ 23:55 

2 Comments:

Blogger szenka said...

én is szeretem...:-)))) mert van egy kissé kaotikus hangulata ami rátok jellemzô. 'hiányoztok!!!!

millió puszi

izzY pettibone

00:43  
Blogger Agota said...

kaotikus? csak nem?!

millió puszi

ezékiel kréjn

00:54  

Megjegyzés küldése

<< Home