Visszatérő álmom a valóság

Egy szemeszterem a német felsőoktatásban. Én magam pedig tele várakozással és reménnyel. Ha csak fele olyan jól sülne el,mint Weimar 2005 nyarán... Nektek, akiket érdekel és magamnak emlékül arról, hogy mit sikerült kihozni ebből az egészből! Hogy mit sikerült kihozni, mit rontottam el, már tudom, tudjátok. Kezdődjön az újabb, a búcsú félév, új emberekkel és régiekkel, új élményekkel, tanulással és munkával teli. Tehát mit Erasmus in Erlangen, Teil 2.

hétfő, április 17, 2006

Sörözős este


Ma a "nagymosás" és "nagyfőzés" után el kellett már végre szakadni itthonról... Sörözni mentünk. A hangulat jó volt, mint mindig, a magyar fiúk pedig még arról sem feledkeztek meg, hogy meglocsoljanak minket! Juan, a spanyol srác, aki tegnap óta magyarul tanul és egy magyar lányt már könnyen fel tudna csípni azzal a szókinccsel, amit elsajátított, szóval ő ma még arra is vállalkozott, hogy egy magyar locsolóverset megtanuljon. Cuki volt...

1 Comments:

Blogger szenka said...

Olvasván téged az izgalomba és az örömbe belevegyül a bûntudat is hogy én távolról sem vagyok ilyen lelkes blogoló...ezen dolgozni fogok még az elkövetkezô egy hónapban ígérem. Fantasztikusak a képeid és fôleg a mosolyod, látszik hogy önfeledt vagy a srácokkal, a sörözés pedig szép jó magyar szokás ahogy a locsolkodás is, amibôl itt nem volt:-(((( És meg kell jegyezenem, kedves társ, hogy jól áll a kapucni...
Leglelkesebb híve,

Böhm úr
Millió puszi!!!!

03:56  

Megjegyzés küldése

<< Home