Erasmusos hétköznapok

Változás nincs - szerencsére. Telnek erasmusos hétköznapjaink. Bár meg lehetne állítani az időt! A társaság és a bulik még mindig jók. De a bulikat mi tesszük azzá! Aki volt már német buliban, tudja, miről beszélek. Szar zene - megoldás a magyar lányalakulat szól a dj-nek, hogy rakjon be valami mást. Senki sem táncol, csak issza a sörét - magyar verzió: iszod a söröd és az asztalon táncolsz. Tíz perc nem telik bele és a punnyadt németek is életre kelnek!

Változás nincs - a könyvtárban továbbra is minden nekem kellő könyv a legfelső polcon, úgy 5 méter magasban van, hogy a nyikorgó létrát tologatva, tériszonyomat leküzdve csak elérjem őket. Egy elhivatott germanista nem is cselekedhet másként!

Változás nincs - gyalogosként most is megdudálnak a biciklisek, ha egy centinyi teret elfoglalsz a nekik felfestett útból és a felszólító cédulákat is megkapom minden nap, ha a hivatalos bicikliparkoló túltelítettsége miatt, mellette párkírozok a csodámmal és meg vagyok fenyegetve, hogy legközelebb elvontatják. Hiába, a német precizitás nem ismer határokat.

Változás van - asszem tegnap egy szemináriumi társam németnek hitt, mert a kérdés, amit feltett (készült-e mára valaki kiselőadással és szerintem is nehéz volt- e a szöveg, amit el kellett olvasni) nem kiáltott hosszú válaszért és inkább nem tettem hozzá, hogy idegen nyelven még nehezebb volt megérteni a szöveget. Nyugtázva, amit mondtam bájosan elcseverészett velem, óra után pedig elköszönt. (Ha tudta volna, hogy külföldi vagyok, biztos nem lett volna ilyen kedves.) Egyébként itt senki sem köszön, amikor belép a szemináriumi terembe, antiszociálisabb a nép, mint az ELTÉ-n.

Változás nincs - kiselőadó partnerem, Caroline továbbra is tök ari, ma négy órán át itt volt nálam. Szerintem alapvetően is kedves csajszi, de volt Erasmusszal Franciaországban és beszámolt róla, hogy milyen bunkó franciával tartott együtt előadást és ő nem szeretne ilyen lenni...

Változás van - a csapat most tart abban a fázisban, amikor mindenki komolyan elkezd gondolkozni azon, mi lenne, ha ösztöndíj nélkül ugyan, de maradnánk még egy félévet. Dolgozni itt is lehet, az egyetemen meg legfeljebb nem vennénk fel annyi órát...

Ami egyelőre biztos, hogy holnap irány München és a Bavaria Filmstúdiók!