Most, utoljára visszatérve ment az akklimatizálódás a legnehezebben. Amikor októberben jöttem vissza, 6 hét után otthon, mire a buszom letett itt Sieglitzhofon, bármennyire is nehéz volt otthon a búcsú, tudtam, miért jöttem vissza. Most kellett mindehhez egy nap, csütörtök estére voltam lelkileg, úgy, ahogy rendben. Talán az is közrejátszik ebben, hogy túl sok mindennek kéne beleférnie még ebbe a négy hétbe: 3 vizsga, 2 szemináriumi dolgozat, 1 Referat, egy kölni hétvége és egy északi út (Hamburg, Bréma) és emellett még dolgozni és suliba járni és a Többiekkel lenni… Majd lesz valahogy. Van egy olyan érzésem, hogy az utazás rovására fog menni a dolog.
Szerda este még kipakoltam, csütörtök reggel 8:15-kor pedig már egy szemináriumon ültem. Este nyolcig suli volt, közte csak egy bevásárlásra jutott időm. Pénteken reggel már dolgozni mentem. Este megérkezett Zsófi és a fogadóbizottsággal együtt vacsoráztunk. Szombaton tízen ültük körül az asztalt egy gombapörkölt erejéig, az esti program pedig szerepjátékozás volt, amely hajnalig elnyúlt, én viszont háromkor megadtam magam a fáradtságnak és hagytam a Többieket győzni… :) Ma este érkezik Nóra, vacsorával várjuk, holnap pedig beindul a verkli, az utolsó négy hét első napjával.
0 Comments:
Megjegyzés küldése
<< Home