2006. október 10.

Az első születésnapom, amit nem otthon töltöttem...

Épp ezért, drága Társaim már indulás előtt jóval felköszöntöttek, ahogy Dunc mondaná, egészséggel fogom viselni a fülbevalót és a zoknit, köszönöm Drágáim. Persze Dunc nélkül nem volt az igazi, de hát lesz még közös ünneplés sok, Ő meg érezze jól magát Eberswaldéban!

Aztán jött a családi ünneplés, közösen Apukám születésnapjával, tortával és ezerféle finomsággal Anyukám jóvoltából.

Aztán eljött a nagy nap, amit egy állásinterjún kezdtem, ami jól sikerült szerencsére. És jöttek az sms-ek és E-cardok és skype-os köszöntések, amiket hadd köszönjek meg itt mindenkinek! Köszi szépen Anna, Zsüli, Virág, Móni, Ági, Nevena, Szandra, Niké, Zoli, Tollasbajnoktársam, Bencus, Gabi és Anyáék!

Drága Társam, ahogy a Rathausos ügyintézésem közben felhívtál és bejelentkeztél Kláranyó nevében, nos, ezt a momentumot sem feledem soha!

És köszönöm Bácskai Tanárnőnek, hogy ilyen figyelmes mindig!

Neked Marim pedig a hajnali levelet, amit a lábtörlőmre tettél!

És Neked is Drága!

Éreztem, hogy Zsófi és Nóra szerveznek valamit, mert olyan titokzatosak voltak egész nap. Végül este fél kilenckor, Nóra bekopogott. Kisminkelve, kiöltözve arra kért adjak neki olajat a főzéshez. Pechhére még nem pakoltam ki a konyhába és a szobámban volt a flakon, így a kezébe nyomtam. De neki az kellett volna, hogy kimenjek a konyhába. Így tejszínhabot kért, ami tudta, hogy a hűtőmben van. Kimentem hát vele és a korom sötétben pár mécses világított csak és a magyar delegáció, kiegészülve két lengyellel elénekelte a "Boldog születésnapot"-ot. Igazán berührend volt. Kaptam New Yorkos 2007-es falinaptárat, gyönyörű képek vannak benne, meg virágot és két nagyon fincsi tortát, sajtosat és gyümölcsöset, amelyek az utolsó szeletig el is fogytak. Arra is jó volt ez az alkalom, hogy az új csapatot kicsit összerázza, megismerjük egymást. Ami biztos, hogy Kovi egy jelenség, csak imádni lehet és végre a fiúk vannak többségben! A hajnalig taró nagy hangzavarra a szinten lakók máshogy reagáltak: ukrán díjbirkózólány bejött és megkérte csináljuk halkabban, míg Jürgen Köppingen borral és bonbonnal csatlakozott be a buliba.

Emlékezetes marad, köszi csajok, hogy megszerveztétek!