Otthon után itthon. Újrakezdés Erlangenben.

Egész vonatúton azon gondolkoztam, hogy megéri-e visszajönni? Nem lenne-e jobb megőrizni életem legszebb félévének emlékét és tovább élni az életem otthon? Nem lenne-e jobb otthon maradni, nyugodtan írni a diplomamunkákat, elvégezni az egyetemet időre, tanítási gyakorlatra járni, újra a régi barátokkal lenni, élvezni az otthon melegét ahelyett, hogy itt újra előről kezdjek, kezdjünk mindent? Új emberek, új Erasmusosok, új tanárok, új küzdelmek, munkát találni és írni a diplomamunkákat és mindezt távol mindattól és mindazóktól, amit és akiket megszoktam abban a hat hétben otthon. Bevallom, pityeregtem, szinte végig az úton és még amikor Nóra kijött elém a pályaudvarra, neki is. Hogy nem lesz ez így jó, nincs hozzá kedvem, távol Tőle, ráadásul. Vígasztalt, hasztalanul. Ő aztán felült a biciklijére én meg elindultam a busszal Sieglitzhofra. És kanyargott a busz az ismerős utcákon, amelyeken csukott szemmel is végig tudnék tekerni, láttam az utcasarkokat - mindegyikhez emlékek fűznek. És lassan megértettem, miért akartam ide visszajönni és mire a Schronfeldi megállóban leszálltam, már biztos voltam benne, hogy jól döntöttem. Ezt a lehetőséget az ölembe pottyantotta a sors, az a feladatom, hogy kihasználjam, hogy okosan éljek vele és a legtöbbet hozzam ki belőle. Tehát másnap el is mentem az első állásinterjúra. Harmadnap aláírtuk a szerződést. Titkárnő leszek heti két nap egy számtech cégnél, heti három nap egyetem, megmarad a gyerekfelügyelet is és ezen kívül könyvtárazok és olvasok a szakdolgozatokhoz, meg hospitálni járok a helyi Montessori Schuléba, készülök az itteni és az otthoni vizsgákra és a szigorlatra, és azért az Erasmusos életből sem szeretnék teljesen kimaradni... Nehéz lesz, de vonzanak a kihívások, meg nem is szeretek unatkozni. A munkának köszönhetően anyagi téren is megnyugodhatok. Hát ez most a helyzet.

Persze az, hogy elmondhatom, hogy otthon után itt most itthon érzem magam, még nem jelenti azt, hogy ne hiányozna iszonyatosan a család, a pénteki összeröffenések Veletek a Mandragórában és az, hogy várj a Tiszain és várjalak a Keletiben... Hiányoztok!