Visszatérő álmom a valóság

Egy szemeszterem a német felsőoktatásban. Én magam pedig tele várakozással és reménnyel. Ha csak fele olyan jól sülne el,mint Weimar 2005 nyarán... Nektek, akiket érdekel és magamnak emlékül arról, hogy mit sikerült kihozni ebből az egészből! Hogy mit sikerült kihozni, mit rontottam el, már tudom, tudjátok. Kezdődjön az újabb, a búcsú félév, új emberekkel és régiekkel, új élményekkel, tanulással és munkával teli. Tehát mit Erasmus in Erlangen, Teil 2.

vasárnap, november 12, 2006

a Fuggerei egyik háza előtt
ebéd ötösben (Márkkal, Juannal, Nórával és Nevenával)
Augsburgban van Brecht szülőháza
Kenny-chen (ahogy Juan szólít, ha kapucniban vagyok - természetesen a Southpark alapján) és Kovika
az augsburgi dóm
esti gitározás és éneklés (Márk, Nóra, Vica, Juan, Kovi és Zoli)
jó hangulat (Balázs, Márk, én, Vica, Nóra és Kovi)
Zsófi és Juan a konyhában szorgoskodnak
Márk amint tejföllel keni a hortobágyi húsos tetejét
a finom végeredmény