Visszatérő álmom a valóság

Egy szemeszterem a német felsőoktatásban. Én magam pedig tele várakozással és reménnyel. Ha csak fele olyan jól sülne el,mint Weimar 2005 nyarán... Nektek, akiket érdekel és magamnak emlékül arról, hogy mit sikerült kihozni ebből az egészből! Hogy mit sikerült kihozni, mit rontottam el, már tudom, tudjátok. Kezdődjön az újabb, a búcsú félév, új emberekkel és régiekkel, új élményekkel, tanulással és munkával teli. Tehát mit Erasmus in Erlangen, Teil 2.

hétfő, szeptember 24, 2007

Egy hosszú nyárról röviden

Nos, igen, a nyár hosszú volt, hisz majdnem végig próbaidős voltam az EDS-nél. Így csak hosszú hétvégék fértek bele. Att úgyis három hétig Amerikában tréningezett, mire hazajött, meg már szinte indultunk is nyaralni. Először hosszabb időre csak kettesben...

De, mindezekelőtt, június 26-án Attom diplomás ember lett, én meg nagyon büszke voltam rá. Aztán augusztusban még Juan is repülőre szállt, hogy megismerje a Balatont, ahol a többi elsőféléves Erasmusosokkal gyűltünk össze már-már hagyományt követve Zsófiéknál, Akarattyán. Jajj, idilli volt az a három nap újra együtt! Ahogy pedig letelt a próbaidőm és kivehettem a jól megérdemelt szabit, nekivágtunk északnak és 9 meseszép napot töltöttünk Stockholm és Oslo felfedezésével.

Beszéljenek helyettem a képek!