- a nyár beköszöntével a német egyetemisták egyre többet gondolnak a lúdtalpukra, azaz mindenki mezítláb jár, ha tehetei (utcán, egyetemen, parkban)
- a papírzsebkendő biztosan nem német találmány, mert nem igazán látni ilyet a germán fiatalok kezében (s, hogy milyen megoldás marad helyette? nos, maradjunk annyiban, ha egy fiú csinálja mellettem, alig hallom, amit a tanár mond néha...)
- késni emberi dolog, még háromnegyed órát is és utána a legtermészetesebb, hogy a jelenléti ívre feliratkozunk a tanárnál óra után...
- szegény német évfolyamtársaim biztosan vizelési problémákkal küzdenek, máskülönben miért lenne az, hogy huszonéves fiatalok képtelenek kibírni 90 percet anélkül, hogy kimenjenek a WC-re, ezzel átjáróházzá változtatva egy-egy szemináriumi termet...?
- 90 percet chips, gyümölcs és csoki nélkül sem lehet ugye kibírni? legalábbis itt, az erlangeni egyetemen úgy tűnik...
- a pikareszk regény fogalma némely már Hauptstudiumban résztvevő egyénnek is nehézséget okoz - ha jól emlékszem mi a gimnáziumban foglalatoskodtunk vele otthon - annak ellenére, hogy irodalomszakos
- az már csúcsteljesítménynek számít, ha valakinek 12 órája van egy héten, mert az milyen sok, ám a mifajtánk igencsak meglepődik, amikor megtudja, hogy az a 12 az igazából 6, hiszen a megerőltető 90 perces órákat 2-nek számítják, azaz egy szeminárium szerintük kettő, tehát a 6-ot is meg kell szorozni kettővel
- szépen tudnak olvasni - legalábbis, amikor Referatumot tartanak, akkor nagyon szépen felolvassák a wikipediáról leszedett Inhaltsangabékat
- és, hogy a profokról se feledkezzünk meg, van, aki a Vorlesung szót szó szerint érti, azaz egy az egyben felolvassa, ami a papírján van
NODE!
- van egyetemi élet, meg kolibulik
- és aki egyetemre jár, annak véleménye van és lively-k a discussion-ök
- nem szégyen könyvtárba és előadásra járni és megkérdezni, ha valamit nem értessz
CONCLUSION:
azért jó nekünk itt nagyon!!! :-)
